Miklósa Erika: Tehetségek forradalma – a kritikus gondolkodás és az univerzális készségek előnye

A MOL – Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnökének cikke a European Voices folyóiratban.

Kik a tehetségek a 21. században? Globálisan kell megközelíteni a kérdést, hiszen a tehetség fogalmát, a tehetségről alkotott gondolkodást a jelenlegi negyedik ipari forradalom megváltoztatta. Valójában paradigmaváltás történt. A The World Economic Forum Fourth Industrial Revolution (4IR) megállapításai szerint a kritikus gondolkodás a második legfontosabb készség, a kreativitás a harmadik, a tehetségekre pedig mindkettő jellemző. 

A tehetséget még évtizedekkel ezelőtt is leginkább a művészetekkel hozták összefüggésbe. Másfelől az oktatásban a tehetségígéretek – jó esetben – valamilyen speciális tudás kapcsán kaptak figyelmet. Ma a tehetség az, akinek univerzális készségei vannak. Felborult az a nézet is, hogy a tehetség speciális és a kreativitás főként csak a művészetekben rejlik. A kreativitás a jelen világ motorja, a tehetség pedig a versenypiac stratégiai tényezőjévé vált.

Operaénekes vagyok, több mint harminc éve szerepelek a világ jelentős színpadain. Tíz éve egy multicég vezetője megkeresett azzal, hogy a vállalat megújításához művészeket hívnak meg, az ő véleményükre is kíváncsiak, ugyanis szerintük a kreatív egyének egyediséget, friss perspektívát és innovatív problémamegoldásokat kínálnak – bármilyen környezetben. Nagyon érdekes „tehetségkísérlet” volt, és megjegyzem, a vállalat hasznosította a művészek ötleteit.

Pontosan ezt a mindenre kiterjedő – ha úgy tetszik: holisztikus – tehetséggondolkodást várja el a 21. század. A tehetségek bátran kilépnek a komfortzónából, előremutató gondolkodásmódjuk van, ha esetleg nem is rendelkeznek formális képesítéssel, rendelkeznek viszont a szükséges inspirációval, elhivatottsággal és elszántsággal, sokféle tudással és készséggel, amelyek együttesen teszik őket versenyképesebbé, és nyilván azt a helyet is, amely befogadja és támogatja őket.

Ebből az is következik – és ezt egyetemi oktatóként is tapasztalom –, hogy a globális tehetségek arénájában a tehetségfejlesztésnek is új stratégiákra, köztük folyamatos tanulási és fejlesztési programokra van szüksége.

A magyarországi székhelyű MOL – Új Európa Alapítvány a pályázataival ösztönzi a legkülönfélébb tehetségeket, de azokat a mentorokat, tanárokat is, akik erre az új „tehetségpiacra” felkészítik a diákjaikat. Véleményünk szerint a tehetségek felértékelik a saját nemzetüket, Európában pedig az egész kontinenst.

A cikk a European Voices folyóirat 2024. II. lapszámában jelent meg angol nyelven. A háromhavonta megjelenő periodika hűen igyekszik dokumentálni és egyúttal serkenteni az Európa helyzetéről, lehetőségeiről és kihívásairól szóló párbeszédet, valamint bemutatni a közép-európaiságot, az arról való gondolkodást.